Nagy fakopáncs

  • Eurázsia és Afrika leggyakoribb és legelterjedtbb tarkaharkályai. Fehér vállfoltjuk, elkülönült pofa és nyakfoltjuk alapján azonosíthatók. A fás élőhelyek többségén megtalálhatók. Eleségüket jórészt a fatörzsek és a ágak felszínéről gyűjtik. Feltartott fejjel, farkukat a fa oldalának támasztva, szétterpesztett, hegyes karmú ujjaikkal a kéregbe kapaszkodva mozognak. Erős csőrükkel lyukat fúrnak a fába, és ragadós nyelvükel kiszedik a lárvákat. Korhadó törzsekben is kutatnak élelm után. Kiáltűásuk ,,tcsik''. Tavasszal a párok dobolnak a száraz ágakon. A hím és tojók közti különbség, hogy a hím tarkóján van egy piros folt, míg a tojó tarkóján ez hiányzik. 

  • Fészek: Fába vájt béleletlen odú.

  • Elterjedés: Európától keletre Japánig, délre Észak-Afrikáig, Északkelet-Kínáig. Hazánkban is gyakoriak.

  • Latin neve: Dendrocopus major

  • Hosszúság: 23 cm-ig

  • Védettsége: Hazánkban védett.

  • Eszmei értéke: 10.000 Ft

  • Hangja:


  • Videó:

Saját videó